Operatív pénzgazdálkodási lista

Ez a lista a pénzügyi forgalom terv és tény adatainak összehasonlítására szolgál.

Jogosultságkód: 263120 Help context: 263120

Forrás: Frm_OpPenGazLis

clip0465

Az operatív pénzgazdálkodási lista fél-rugalmas lista. Ez azt jelenti, hogy a szűrési feltételeket, a csoportosítási kulcsokat és a sorrend kódokat a felhasználó rugalmasan definiálhatja, azonban a lista adattartalma fix, azon a felhasználó nem változtathat. A megjelenítés formátuma annyiban befolyásolható, hogy amennyiben tételes listát kérünk, akkor az egyes pénzügyi bizonylatok áru és kiegyenlítési tételei mind megjelennek a listában (amennyiben megfelelnek a szűrési feltételeknek), míg összegezett lista esetén csak a csoportosítási kulcsok összegfokozati jelennek meg az outputon.

A lista a pénzügyi bizonylatok (számlák) alapján készül. A pénzügyi bizonylathoz egyrészt a számla áru tételek, másrészt a kiegyenlítések kapcsolódnak. Az áru és kiegyenlítési tételek nincsenek közvetlen kapcsolatban, köztük az összetartozást a közös számla fej teremti meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha egy számla például 60%-ban van kiegyenlítve, akkor nem tudjuk közvetlenül megmondani, hogy az egyes áru tételek alap és áfa összegéből számszerűen milyen összeg van kiegyenlítve. A lista adatkigyűjtő tárolt eljárása végzi el az áru alap és áfa tételek között a kiegyenlítés felosztását. Ez a fenti példa esetén azt jelenti, hogy a számla minden áru tételének alapja és áfája 60%-ban lesz kiegyenlítve (arányos felosztás). Tehát a program minden egyes kiegyenlítés feloszt a számla minden áru tételének alapja és áfája között. Ez azt jelenti, hogy az áru és kiegyenlítési tételek összeszorzódnak és megduplázódnak. Ha egy számlának 3 áru tétele és 4 kiegyenlítése van, és minden áru tételnek van áfa tartalma, akkor 3 * 4 * 2 = 24 áru – kiegyenlítés tétel lesz a listában. Ha a 3 áru tételből egynek nincs áfa tartalma, akkor az áru – kiegyenlítési tételek száma 2 * 4 * 2 + 1 * 4 = 20 lesz.

A számla áru tételek az áru kódon keresztül kapcsolódnak az áru katalógushoz. Minden egyes áru katalóguskódnak négy pénzügyi jogcíme van:

•	Bevétel – alap

•	Bevétel – áfa

•	Kiadás – alap

•	Kiadás – áfa

Azt, hogy a felosztott összeg bevétel vagy kiadás jogcímet kap a pénzügyi bizonylatok esetén (Tétel típus: TetTipX=1) a számla típus dönti el. Az 1-es típusú szállítói bizonylatok jogcíme kiadás (2*) lesz, míg a vevő bizonylatok (2-es típus) jogcíme bevétel (1*) lesz. A felosztott alap összeg az alap jogcímre, az áfa pedig az áfa jogcímre kerül.

A pénzeszközökön könyvelt mozgásoknál (Tétel típus: TetTipX=2) nincsen számla típus rögzítve, ezért a gyűjtés jellegét (bevétel / kiadás) a mozgáskód jellege (jóváírás / terhelés) dönti el, a kigyűjtés pedig azzal az előjellel történik, amivel a mozgás rögzítve lett. Ezzel szemben a számlákon rögzített kiegyenlítéseknél (TetTipX=1) a gyűjtés jellegét a számla típusa (1 – szállító: 2 – terhelés, 2 – vevő: 1 – jóváírás) határozza meg. Szállítói bizonylat esetén a terhelés jellegű, vevőinél pedig a jóváírás pozitív előjelű. Így szállítónál a jóváírást (túlfizetés visszautalás), vevőnél pedig a terhelést negatív előjellel kell figyelembe venni. A pénzeszközökön történő kiegyenlítés rögzítésekor a kiegyenlítés adatai között a program az áru kódot is bekéri, így itt minden kiegyenlítés egy áru tételt is jelent.

Kötelezően beírandó szűrési feltételek:

•	Kiegyenlítési dátum időintervallum

•	Pénzügyi terv variáns

A listában csak a megadott időintervallumba eső kiegyenlítési tételek vannak figyelembe véve. A terv variáns megadására azért van szükség, mert a listában a tény adatok mellett a program megjeleníti a terv adatokat (és azoktól való eltérés mértékét) is.

Az operatív pénzgazdálkodási listában az összegfokozat képzés (csoportosítás) annyiban speciális, hogy itt van(nak) fixen definiált csoport(ok) is. A pénzügyi jogcím egy alábontott (hierarchikus) kód. Első karaktere a jelleg (1 – bevétel, 2 – kiadás), ezen belül két karakterenként van tovább bontva. Az operátornak azt kell meghatároznia, hogy az összegfokozat-képzést milyen szintig kéri: jelleg (1.karakter), 1-3 karakter, 1-5 karakter, teljes hossz. Mélyebb bontás kijelölése a magasabb összegfokozatokat automatikusan generálja. Pl: A jogcím kód 1-5 karakterére való csoportosítás kijelölésekor a program az 1-3 karakterre, és jellegre (1.karakter) is elvégzi az összegzést. A lista ablakban (list-box) kiválasztott csoportosítási kulcsok a fix kulcs(ok)on belül jelentenek további csoportosítást. Ez azt jelenti, hogy mindig a pénzügyi jogcím jellegére való csoportosítás lesz az elsődleges kulcs.

A lista felépítése:

•	Bizonylat fej adatok

•	Számla áru adatok

•	Kiegyenlítési adatok

•	Rugalmas összegfokozatok

•	Fix összegfokozatok

•	Lista mindösszesen

Az első három elem (fej, áru, kiegyenlítés) csak a tételes listában szerepel. Az összegezett listában csak a csoportosítási kulcsokra (rugalmas és fix) számított összegek és a mindösszesen szerepel. A tételes lista összetett szerkezete miatt az első három elem adattartalmának fejléce nem a lista fejben (a lap tetején), hanem közvetlenül az egyes tételek fölött szerepel.

Megjegyzések:

•

A szűrési feltételek között lehetőség van pénzügyi jogcímekre való szűrésre is (több más szűrési feltétel mellett). Csak alap jogcímre tud a program szűrni. Áfa jogcím szűrési feltétel megadásakor nem jelenik meg a listán adat. Viszont, ha csak alap jogcímre szűrünk, az alap szűrési feltételeknek megfelelő tételek áfa jogcímei is megjelennek a listában még akkor is, ha az áfa jogcím a megadott szűrési feltételeken kívül esik.

•

A pénzügyi terv adatokat havi bontásban lehet rögzíteni. Amennyiben egy hónapnál nagyobb kiegyenlítési szűrés intervallumot adunk meg, akkor a program erre az időszakra összesíti a terv adatokat. Egy hónapnál rövidebb intervallum esetén a havi terv adatokat a program az intervallum és hónap napjainak arányában számolja ki a terv adatokat.

•	A lista HUF devizanemben készül. A devizás bizonylatok kiegyenlítési adatai a kiegyenlítés árfolyamán, az áru adatok a számla teljesítés árfolyamán jelennek meg a listában. Az elszámolt árfolyam veszteségeket/nyereségeket a lista nem tartalmazza, mert azok nem valós pénzmozgások.

Alap táblák

PSzaAla – Számla alap tábla

PSzaAru – Számla áru tábla

PSzaKie – Számla kiegyenlítés tábla

CtervValt - Pénzügyi jogcím tervváltozat

CPjoTerv – Pénzügyi jogcím terv

TPenTer – Pénzügyi terv temporary tábla

Alap adatok:

A1. ListID float NOT NULL, – Lista ID pk

A2. TetTip varchar (1) NOT NULL , – Tétel típus PTL

0 – N/A

1 – Számla

2 – Pénzeszköz

Számla adatok:

S1. SzAlID varchar (20) NOT NULL, – Számla alap ID fk: PSzaAla.SzAlID

S2. TipusK varchar (1) NOT NULL , – Számla típus: PTI

– 1 – Szállító

– 2 – Vevő

S3. Bizony varchar (15) NOT NULL , – Bizonylatszám

S4. ParKod varchar (6) NOT NULL , – Partner fk: AParTor.ParKod

S5. ParNev varchar (40) NOT NULL , – Partner név

S6. DevKod varchar (3) NOT NULL , – Deviza kód fk: ADevTor.DevKod

S7. TelDat datetime NOT NULL , – Teljesítés dátuma

S8. FtNttoB float NOT NULL, – Számla nettó összege HUF – Bevét

S9. FtAfaOB float NOT NULL, – ÁFA összeg HUF – Bevét

S10. FtOsszB float NOT NULL, – Számla összesen HUF – Bevét

S11. FtNttoK float NOT NULL, – Számla nettó összege HUF – Kiadás

S12. FtAfaOK float NOT NULL, – ÁFA összeg HUF – Kiadás

S13. FtOsszK float NOT NULL, – Számla összesen HUF – Kiadás

Áru adatok:

Á1. SzArID varchar (25) NOT NULL, – Számla áru ID fk: PSzaAru.SzAlrD

Á2. AktKod varchar (15) NOT NULL , – Áru katalógus kód fk: AAktTor.AktKod

Á3. AktNev varchar (40) NOT NULL , – Áru katalógus név

Á4. AruKod varchar (15) NOT NULL , – Áru kód fk: AAruTor.AruKod

Á5. AruNev varchar (40) NOT NULL , – Áru név

Á6. AfaKod varchar (1) NOT NULL , – Áfa kód fk: AAfaTor.AfaKod

Á7. AfaKul float NOT NULL, – Áfa kulcs

Á8. MennyiB float NOT NULL, – Mennyiség – Bevét

Á9. MennyiK float NOT NULL, – Mennyiség – Kiadás

Á10. MeeKod varchar (5) NOT NULL , – Mennyiség egység fk: AMeeTor.MeeKod

Á11. Egysar float NOT NULL, – Egységár

Á12. TetErtB float NOT NULL, – Tétel érték, forintban, ÁFA nélkül – Bevét

Á13. AfaErtB float NOT NULL, – Tétel áfa érték, forintban – Bevét

Á14. TetErtK float NOT NULL, – Tétel érték, forintban, ÁFA nélkül – Kiadás

Á15. AfaErtK float NOT NULL, – Tétel áfa érték, forintban – Kiadás

Á16. FokKod varchar (15) NOT NULL , – Főkönyvi számla fk: FFokTor.FokKod

Kiegyenlítési adatok:

K1. SzKiID varchar (25) NOT NULL, – Szla kiegyenlítés ID fk: PSzaKie.SzKiId

K2. PeeKod varchar (15) NOT NULL , – Pénzeszköz kód fk: PPeeTor.PeeKod

K3. PeeNev varchar (40) NOT NULL , – Pénzeszköz név

K4. PeJoKd varchar (6) NOT NULL , – Pénzeszk. mozgáskd fk: PPeJoDf.PeJoKd

K5. PeJoNv varchar (40) NOT NULL , – Pénzeszköz mozgás megnevezés

K6. KonDat datetime NOT NULL , – Könyvelés (kiegyenlítés) dátum

K7. FimKod varchar (2) NOT NULL , – Fizetési mód fk: AFimTor.FimKod

K8. FimNev varchar (20) NOT NULL , – Fizetési mód megnevezés

K9. DevKodK varchar (3) NOT NULL , – Devizanem kód fk: ADevTor.DevKod

K10. JovHuf float NOT NULL, – Jóváírás összege HUF

K11. TerHuf float NOT NULL, – Terhelés összege HUF

K12. KieHuf float NOT NULL, – Kiegyenlítés összege HUF

Jogcím adatok:

J1. PjoKod varchar (8) NOT NULL , – Pénzügyi jogcím kód fk: PPJoTor.PjoKod

J2. PjoNev varchar (40) NOT NULL , – Pénzügyi jogcím név

J3. PjoJel varchar (1) NOT NULL , – Jogcím jelleg JEL

J4. JelNev varchar (20) NOT NULL , – Jogcím jelleg név

J5. PjoKod3 varchar (8) NOT NULL , – Jogcím kód_3 SubSstring(PjoKod,1,3)

J6. PjoNev3 varchar (40) NOT NULL , – Pénzügyi jogcím név_3

J7. PjoKod5 varchar (8) NOT NULL , – Jogcím kód_5 SubSstring(PjoKod,1,5)

J8. PjoNev5 varchar (40) NOT NULL , – Pénzügyi jogcím név_5

Terv – tény adatok:

T1. TervB float NOT NULL, – Terv – Bevét

T2. TeljB float NOT NULL, – Teljesítés % – Bevét

T3. TenyB float NOT NULL, – Tény – Bevét

T4. TervK float NOT NULL, – Terv – Kiadás

T5. TeljK float NOT NULL, – Teljesítés % – Kiadás

T6. TenyK float NOT NULL, – Tény – Kiadás

Szűrési feltételek

1. Fix szűrési feltételek

PSzaAla – Számla alap tábla

A5. TipusK='1' Számla típus: – 1 – Szállító OR

TipusK='2' Számla típus: – 2 – Vevő

PSzaKie – Számla kiegyenlítés tábla

1. SubString(PPeJoDf.KonTip(PSzaKie.PeeJog),1,2) <>'45' Nem árfolyam különbözet elszámolás

2. SubString(PSzaKie.PeeJog),1,1)='1' OR '2' Csak a jóváírás és terhelés jellegű mozgások kellenek!

3. PSzaKie.StoKod='0' A stornó mozgásokat nem kell figyelembe venni!

2. Alap szűrési feltételek

A. PenDatK Lista időintervallum – Kezdő

PenDatV – Befejező

B. ValtKod Terv variáns Where CTervValt.ValtTip='P'

Csak pénzügyi terv típusú tervvariáns választható!

3. Kiegészítő szűrési feltételek

A. PjoKodK / V Pénzügyi jogcím

B. AktKodK / V Áru katalógus

C. ParKodK / V Partner

D. FokKodK / V Főkönyvi számla

E. TetTipK / V Tétel típus

A szűrési feltételeknek megfelelő adathalmaz leválogatása

A leválogatás alap táblája: PSzaKie – Számla kiegyenlítés tábla

A szűrési feltételeknek megfelelő egy számlához tartozó kiegyenlítési tételek <PSzaKie> összeszorzódnak a számla áru tábla <PSzaAru> tételeivel és a számla fej adatait tartalmazó, számlánként egy tételből álló <PSzaAla> számla alap tábla soraival. A szorzás eredményeként létrejött adathalmaz egy sorából kettő vagy egy bejegyzés keletkezik a temporary táblába, attól függően, hogy az áru tartalmaz-e áfa értéket vagy sem.

Pl: A kijelölt időszakban egy adott számlához 3 kiegyenlítés és 4 áru tartozik, és minden áru tételnek van áfa tartalma.

A számlához tartozó sorok száma a temporary táblában:

3 kiegyenlítés * 4 áru * 1 számla * 2 (áfa alap, áfa érték) = 24

Azon kiegyenlítésekhez, amelyek a pénzeszközökön lettek könyvelve, nem tartozik számla fej <PSzaKie.SzAlId=0> nem tartozik számla áru sem és áfa tartalma sincsen, így egy ilyen tételből egy bejegyzés keletkezik a temporary táblában.

A pénzeszközökön könyvelt mozgásoknál (TetTipX=2) nincsen számla típus rögzítve, ezért a gyűjtés jellegét (bevétel / kiadás) a mozgáskód jellege (jóváírás / terhelés) dönti el, a kigyűjtés pedig azzal az előjellel történik, amivel a mozgás rögzítve lett. Ezzel szemben a számlákon rögzített kiegyenlítéseknél (TetTipX=1) a gyűjtés jellegét a számla típusa (1 – szállító: terhelés, 2 – vevő: jóváírás határozza meg. Szállítói bizonylat esetén a terhelés jellegű, vevőinél pedig a jóváírás pozitív előjelű. Így szállítónál a jóváírást (túlfizetés visszautalás), vevőnél pedig a terhelést negatív előjellel kell figyelembe venni.

If PSzaKie.SzAlId='0' Then TetTipX='2' – Pénzeszköz

Else TetTipX='1' – Számla

If TetTipX='2' Then { Pénzeszköz }

Begin

MoElX:=1

JellegX:=SubString(PSzaKie.PeeJog,1,1)

End

Else { Számla }

Begin

If PSzaAla.TipusK='1' Then { Szállító }

Begin

JellegX:='2' – Terhelés

If SubString(PSzaKie.PeeJog,1,1)='2' Then MoElX:=+1 Else MoElX:=-1

End

Else { Vevő, Belső }

Begin

JellegX:='1' – Jóváírás

If SubString(PSzaKie.PeeJog,1,1)='1' Then MoElX:=+1 Else MoElX:=-1

End

A temporary tábla előállítása

A leírás alapértelmezésként a számlához kötődő kiegyenlítést <PSzaKie.SzAlId<>0> tartalmazza, a pénzeszköz mozgáshoz kapcsolódó kitöltés <PE> megjelöléssel szerepel.

Alap adatok:

A1. ListID Lista ID generált

A2. TetTip Tétel típus TetTipX 1 – Számla

<PE> 2 – Pénzeszköz

Számla adatok:

S1. SzAlID Számla alap ID PSzaAla.SzAlID

<PE> 0

S2. TipusK Számla típus PSzaAla.TipusK

<PE> If Copy(PSzaKie.PeeJog,1,1)=1 Then '2' – Vevő Else

If Copy(PSzaKie.PeeJog,1,1)=2 Then '1' – Szállító Else '0'

S3. Bizony Bizonylatszám PSzaAla.Bizony

<PE> PSzaKie.Bizony

S4. ParKod Partner PSzaAla.ParKod

<PE> PSzaKie.ParKod

S5. ParNev Partner név PSzaAla.ParKod -> AParTor.ParNev

S6. DevKod Deviza kód PSzaAla.DevKod

<PE> PSzaKie.DevKod

S7. TelDat Teljesítés dátuma PSzaAla.TelDat

<PE> PSzaKie.KonDat

S8. FtNttoB Számla összege – be If JellegX='1' Then MoElX*PSzaAla.FtNtto Else 0

<PE> MoElX*PSzaKie.JovHuf

S9. FtAfaOB ÁFA összeg – be If JellegX='1'' Then MoElX*PSzaAla.FtAfaO Else 0

<PE> 0

S10. FtOsszB Számla összesen – be If JellegX='1' Then MoElX*PSzaAla.FtOssz Else 0

<PE> MoElX*PSzaKie.JovHuf

S11. FtNttoK Számla összege – ki If JellegX='2' Then MoElX*PSzaAla.FeNtto Else 0

<PE> MoElX*PSzaKie.TerHuf

S12. FtAfaOK ÁFA összeg – ki If JellegX='2' Then MoElX*PSzaAla.FtAfaO Else 0

<PE> 0

S13. FtOsszK Számla összesen – ki If JellegX='2' Then MoElX*PSzaAla.FtOssz Else 0

<PE> MoElX*PSzaKie.TerHuf

Áru adatok:

Á1. SzArID Számla áru ID PSzaAru.SzAlrD

<PE> 0

Á2. AktKod Áru katalógus kód PSzaAru.AruKod -> AAruTor.AktKod

<PE> PSzaKie.AktKod

Á3. AktNev Áru katalógus név AktKod -> AAktTor.AktNev

Á4. AruKod Áru kód AAruTor.AruKod

<PE> PSzaKie.AruKod

Á5. AruNev Áru név AruKod -> AAruTor.AruNev

Á6. AfaKod Áfa kód PSzaAru.AfaKod

<PE> 0

Á7. AfaKul Áfa kulcs PSzaAru.AfaKul

<PE> 0

Á8. MennyiB Mennyiség – Bevét

If JellegX='1' Then MoElX*PSzaAru.Mennyi Else 0

<PE> 0

Á9. MennyiK Mennyiség – Kiadás

If JellegX='2'Then MoElX*PSzaAru.Mennyi Else 0

<PE> 0

Á10. MeeKod Mennyiség egység PSzaAru.MeeKod

<PE> 0

Á11. Egysar Egységár PSzaAru.Egysar

<PE> 0

Á12. TetErtB Tétel érték – Bevét

If JellegX='1' Then MoElX*PSzaAru.TetErt*PSzaAla.DevArf Else 0

<PE> MoElX*PSzaKie.JovHuf

Á13. AfaErtB Tétel áfa érték– Bevét

If JellegX='1' Then MoElX*PSzaAru.AfaErt*PSzaAla.DevArf Else 0

<PE> 0

Á14. TetErtK Tétel érték – Kiadás

If JellegX='2' Then MoElX*PSzaAru.TetErt*PSzaAla.DevArf Else 0

<PE> MoElX*PSzaKie.TerHuf

Á15. AfaErtK Tétel áfa érték– Kiadás

If JellegX='2' Then MoElX*PSzaAru.AfaErt*PSzaAla.DevArf Else 0

<PE> 0

Á16. FokKod Főkönyvi számla

If TipusK=1

Begin

If PSzaAru.SFokKod<>X Then PSzaAru.SFokKod Else

If PSzaAru.SKtgNem<>X Then PSzaAru.SKtgNem Else

If PSzaAru.SEgySzl<>X Then PSzaAru.SEgySzl Else X

End

Else

Begin

PSzaAru.VFokKod

End

<PE> PSzaKie.FokKod

Kiegyenlítési adatok:

K1. SzKiID Szla kiegyenlítés ID PSzaKie.SzKiId

K2. PeeKod Pénzeszköz kód PSzaKie.PeeKod

K3. PeeNev Pénzeszköz név PSzaKie.PeeKod -> PPeeTor.PeeNev

K4. PeJoKd Pénzeszk. mozgáskd PSzaKie.PeeJog

K5. PeJoNv Pe. mozgás név PSzaKie.PeeJog -> PPeJoDf.PeJoNv

K6. KonDat Könyvelés dátum PSzaKie.Kondat

K7. FimKod Fizetési mód PSzaKie.FimKod

K8. FimNev Fizetési mód név PSzaKie.FimKod -> AFimTor.FimNev

K9. DevKodK Devizanem kód PSzaKie.DevKod

K10. JovHuf Jóváírás összege PSzaKie.JovHuf

K11. TerHuf Terhelés összege PSzaKie.TerHuf

K12. KieHuf Kiegyenlítés összege PSzaKie.KieHuf

Jogcím adatok:

J1. PjoKod Pénzügyi jogcím kód

If JellegX='2' Then { Terhelés }

Begin

A. Áfa alap AktKod -> AAktTor.EPjoKod

B. Áfa érték AktKod -> AAktTor.EAfaJog

End

Else

Begin { Jóváírás }

A. Áfa alap AktKod -> AAktTor.BPjoKod

B. Áfa érték AktKod -> AAktTor.BAfaJog

End

J2. PjoNev Pénzügyi jogcím név PjoKod -> PPJoTor.PjoNev

J3. PjoJel Jogcím jelleg PjoKod -> PPJoTor.PjoJel

J4. JelNev Jogcím jelleg név PjoKod -> PPJoTor.PjoJel -> JEL -> KKodTar.KodNev

J5. PjoKod3 Jogcím kód_3 SubString(PjoKod,1,3)

J6. PjoNev3 Jogcím név_3 PjoKod3 -> PPJoTor.PjoNev

J7. PjoKod5 Jogcím kód_5 SubString(PjoKod,1,5)

J8. PjoNev5 Jogcím név_5 PjoKod5 -> PPJoTor.PjoNev

Terv – tény adatok:

T1. TervB Terv – Bevét

Az adott árukatalógus definiált időszakra eső bevételi / kiadási terv adata, a terv variáns figyelembe vételével. A pénzügyi terv adatbázisban a tervek jogcímenként havi bontásban szerepelnek. Amennyiben a választott időszak több hónapot fog át, akkor több terv sorból áll elő a terv adat, ha pedig a listázási időintervallum nem egész hónapra vonatkozik, akkor a havi terv adat a figyelembe veendő napok száma és hónap összes napjainak számának alapján arányosításra kerül.

A számítás bemenő paraméterei:

•	PjoKod – Pénzügyi jogcím kód

•	ValtKod – Terv variáns

•	PenDatK / PenDatV – Lista időintervallum

•	TipusK – Számla típus

o	1 – Szállító Kiadás CPjoTerv.TerhelOssz

o	2 – Vevő Bevétel CPjoTerv.JovairOssz

If JellegX='1' Then CPjoTerv.JovairOssz Else 0

T2. TeljB Teljesítés % – Bevét

Az adott kiegyenlítés aránya a számla teljes összegéhez.

100 * MoElX * (PSzaKie.JovHuf + PSzaKie.TerHuf) / Abs(PSzaAla.FtOssz)

<PE> 100

T3. TenyB Tény – Bevét

A kiegyenlítésből az árura jutó rész.

A. Áfa alap

If JellegX='1' Then Round(TeljB * Abs(PSzaAla.DevArf * PSzaAru.TetErt) / 100) Else 0

B. Áfa érték

If JellegX='1' Then Round(TeljB * Abs(PSzaAla.DevArf * PSzaAru.AfaErt) / 100) Else 0

<PE> MoElX * (PSzaKie.JovHuf + PSzaKie.TerHuf)

T4. TervK Terv – Kiadás

If JellegX='2' Then CPjoTerv.TerhelOssz Else 0

T5. TeljK Teljesítés % – Kiadás

100 * MoElX * (PSzaKie.JovHuf + PSzaKie.TerHuf) / Abs(PSzaAla.FtOssz)

<PE> 100

T6. TenyK Tény – Kiadás

A kiegyenlítésből az árura jutó rész.

A. Áfa alap

If JellegX='2' Then Round(TeljK * Abs(PSzaAla.DevArf * PSzaAru.TetErt) / 100) Else 0

B. Áfa érték

If JellegX='2' Then Round(TeljK * Abs(PSzaAla.DevArf * PSzaAru.AfaErt) / 100) Else 0

<PE> MoElX * (PSzaKie.JovHuf + PSzaKie.TerHuf)

Riport megjelenítés

A. Sorbarendezési kulcsok / Csoportosítási kulcsok

A.1. Fix csoportosítási kulcsok:

A csoportosítási szint mélységét kell kiválasztani. A választott szint felett a csoportosítás automatikus.

Szintek:

1. PjoJel Jogcím jelleg

2. PjoKod3 Jogcím kód_3

3. PjoKod5 Jogcím kód_5

4. PjoKod Pénzügyi jogcím kód (Teljes) <Alapértelmezés>

A.2. Választható csoportosítási kulcsok:

Alap adatok:

A2. TetTip Tétel típus

Számla adatok:

S1. SzAlID Számla alap ID

S2. TipusK Számla típus

S4. ParKod Partner

S6. DevKod Deviza kód

S7. TelDat Teljesítés dátuma

Áru adatok:

Á1. SzArID Számla áru ID

Á2. AktKod Áru katalógus kód

Á4. AruKod Áru kód

Á6. AfaKod Áfa kód

Á9. MeeKod Mennyiség egység

Á13. FokKod Főkönyvi számla

Kiegyenlítési adatok:

K1. SzKiID Szla kiegyenlítés ID

K2. PeeKod Pénzeszköz kód

K4. PeJoKd Pénzeszk. mozgáskd

K6. KonDat Könyvelés dátum

K7. FimKod Fizetési mód

K9. DevKodK Devizanem kód

B. Lista paraméterek

1. Lista típus: 1 – Tételes

2 – Összegezett

C. Lista tartalma

clip0464

C.1. Tételes adatok

A temporary tábla tételes adatmezői

Összegzés: Ugyanaz, mint az összesített adatok a terv adatok kivételével.

C.2. Összesített adatok

TervB Terv Bevét

TenyB Tény Bevét

TenyB / TervB*100 Tény Bevét / Terv Bevét %

TervB – TenyB Terv Bevét – Tény Bevét

TervK Terv Kiadás

TenyK Tény Kiadás

TenyK / TervK*100 Tény Kiadás / Terv Kiadás %

TervK – TenyK Terv Kiadás – Tény Kiadás

TervB – TervK Terv Bevét – Terv Kiadás

TenyB – TenyK Tény Bevét – Tény Kiadás

(TenyB – TenyK) / (TervB – TervK) *100 (Tény Bevét – Tény Kiadás) /

(Terv Bevét – Terv Kiadás) %

(TervB – TenyB) – (TervK – TenyK) Terv Bevét – Tény Bevét –

Terv Kiadás – Tény Kiadás