Addicionális számla kezelése |
  
|
Addicionális számla kezelése |
|
Addicionálisnak azt a számlát nevezzük, amelynek adatai egy már rögzített beszerzés beszerzési egységárát növeli meg. Pl: A bekerülési értékbe beszámító szállítási költség. Az addicionális számla esetén a számlanyilvántartó operátor ugyanúgy rögzíti a számla adatait, mint amikor a bevételezés a számla alapján történik, azaz a rárakódó költségeket tartalmazó számlát a szállítói kézi számla funkcióban rögzítjük. Az anyagkönyvelésért felelős dolgozónak a már korábban rögzített beszerzési mozgás tételeket és az addicionális szállítói számla tételeit párosítania kell. Ez esetben páratlan számla tételt kell páros beszerzési tételhez rendelni. Ez azt jelenti, hogy a már beszerzett áru bevételezési mozgásához már tartozik egy számla áru tétel, az amellyel az alap bekerülési érték előállt. Az összerendelés után egy beszerzési tételhez több (legalább kettő) számla tétel fog tartozni. Az eredeti beszerzési tétel bekerülési egységára az addicionális számlatétel egységárával növekszik meg, és olyan raktári mozgás kerül rögzítésre, amelynek értékadata van (az addicionális érték), mennyiségi adata pedig nincs, mivel a mennyiség már az alap mozgással készlete került.
Összefoglalva: Az első bevételezés során a számla tételei az első számla szerinti egységáron kerülnek be a készletbe. A mozgás fejhez annyi mozgás tétel tartozik ahány sorban a beérkezett anyagok a szállítói számlában szerepeltek. Az addicionális számla beérkezésekor a számlanyilvántartásba új számlaként kerül rögzítésre. Az addicionális számla készletmozgáshoz történő rendelésével a készlet adatbázisban új készletfej keletkezik, amelyhez az új addicionális számla feje kapcsolódni fog. Az addicionális számla tételeinek a készlet tételekhez történő hozzárendelésekor ki kell választani azt a korábban rögzített raktári mozgás tételt, amelyhez az addicionális számla tétele kapcsolódni fog. Az addicionális számla áru nem a már korábban rögzített raktári mozgás tétel értékadatait fogja megnövelni, hanem egy külön mozgás sor kerül rögzítésre az újonnan generált addicionális bevételezési fejhez, amely mennyiségi adatot nem fog tartalmazni, de tartalmazni fogja a hozzáadódó értéket. Amennyiben abból a bevételezésből, már volt felhasználás, amelyhez az addicionális számla tételét csatoljuk, akkor az addicionális számla értéknövelő hatását a felhasználási mozgásokon is érvényesíteni kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felhasználási mozgásokat ki kell egészíteni egy olyan mozgással, amely az értékkülönbözet adatait tartalmazza, de mennyiségi adatok nem lesznek benne rögzítve. Ez úgy valósul meg, hogy az addicionális beszerzésből származó felhasználásokhoz a program egy addicionális felhasználás fejet generál, amelyhez előállítja a mennyiség nélküli bekerülési értéket tartalmazó felhasználási raktári mozgásokat.
Az összerendelés menete:
0. Az előzmények rögzítése
1. A beérkezett anyag rögzítése a készlet modulba szállítólevéllel
Bevételezés szállítólevél alapján. A beérkezett anyagok készletre vesszük. A bevételezés a bekerülési értéket a szállítói gépi számla adatainak rögzítése után kapja meg, addig érték nélkül szerepel az adatbázisban.
UNIS / Készlet / Készlet mozgások rögzítése / Bevételezés / Vásárlás / Vásárlás szállítólevél alapján
Pl: BEL-00/01003 bizonylat, 2000.12.21
Sor Árukód Mennyiség [db]
1. FK/DFX2000 10
2. FK/DFX2200 20
2. Az anyag beszerzéshez kapcsolódó szállítói gépi számla adatainak felvitele
A bevételezés adatai alapján elkészítjük a szállító gépi számlát. Ezzel a bevételezési mozgás tételek és a számla áru tételek összekapcsolása megtörténik. Így előáll a beszerzés bekerülési értéke. Ez a bekerülési érték még nem a végleges, ugyanis a beszerzéshez addicionális számla (Pl: szállítási költség) kapcsolódik, amellyel meg kell növelni a bekerülési értéket.
UNIS / Pénzügy / Számlaállomány nyilvántartás / Bejövő (szállítói) számla / Szállítói gépi számla
Pl: SZG-00/01002 számla azonosító, 2000.12.21, Partner: BT – B-Trade Bt
Sor Árukód Mennyiség [db] Egységár [Ft/db] Érték [Ft]
1. FK/DFX2000 10 2.000 20.000
2. FK/DFX2200 20 2.500 50.000
Az összerendelés rögzítése az adatbázisban:
A. Fej adatok: Számla fej – Raktári bizonylat fej
KMozFej – Raktári mozgás fejtábla Modify (D)
- > BizAzo Bizonylat azonosító = BEL-00/01003
A2. BizAzoP Pénzügyi bizonylat azonosító PSzaAla.SzAlID D SZG-00/01002
Á3. PenAll Pénzügyi állapot 1 – Feldolgozott D 1
PSzaBiz – Számla – bizonylat tábla Insert (+)
A1. SzBiID Számla bizonylat ID generált + 448
A2. OsReFa Összerendelés fajtája 0 - Raktári mozgás 0
A3. OsReTp Összerendelés típusa 1 - Normál 1
A4. SzAlID Számla alap ID PSzaAla.SzAlID SZG-00/01002
A5. SBizAzo Bizonylat azonosító - számla PSzaAla.BizAzo SZG-00/01002
R1. MBizAzo Bizonylat azonosító - mozgás KMozFej.BizAzo BEL-00/01003
R2. AdMBizAz Addicionális mozgás azonosító 0 0
K1. KBizAzo Mozgás fej azonosító – készter. 0 0
B. Tétel adatok: Számla áru – Raktári mozgás
PSArBTe – Számla áru – bizonylat tétel tábla Insert (+)
A1. ArTeID Áru – tétel ID generált + 685
A2. AruKod Áru kód KRakMoz.AruKod FK/DFX2000
A3. OsReFa Összerendelés fajtája 0 - Raktári mozgás 0
A4. OsReTp Összerendelés típusa 1 – Normál 1
A5. SzArID Számla áru ID PSzaAru.SzArID SZG-00/01002/0001
R1. RaMoID Raktári mozgás azon. KRakMoz.RaMoID BEL-00/01003/0001
K1. KBizAzo Mozgás fej azonosító 0 0
KRakMoz – Raktári mozgás tétel tábla Modify (D)
A2. BizAzoP Pénzügyi biz. Azonosító PSzaAru.SzArId D SZG-00/01002/0001
Á2. PenAll Pénzügyi állapot 1 – Feldolgozott D 1
3. Kiadási mozgások rögzítése a beszerzési tételből (esetleg)
Előfordulhat, hogy a beszerzési tételből az addicionális számla felvitele előtt, készlet kiadást rögzítünk. Ezt a rendszer megengedi, mert a bevételezésnek már van a gépi számlából bekerülési értéke, azt pedig a program nem tudhatja, hogy ez a bekerülési érték még nem végleges, azaz még növekedni fog. A kiadást akkor is rögzíthetnénk, ha az a bevételezés, amelyből a kiadás történik, még nem rendelkezik bekerülési értékkel, azaz még nem kapcsoltuk össze beszerzési számlával. Ezt azért tehetjük meg, mert a program a bevételezéshez történő számla hozzárendeléskor, azaz a bekerülési érték előállításakor, a bekerülésből történő felhasználásoknak kiszámítja a könyv szerinti értékét, és azt eltárolja a kiadási mozgás adatok között. Ezzel az értékkel lesz a kiadási raktári mozgás kontírozva.
UNIS / Készlet / Készlet mozgások rögzítése / Kiadás / Felhasználás
Pl: AFE-00/01002 felhasználási bizonylat azonosító, 2000.12.22
Sor Árukód Mennyiség [db] Egységár [Ft/db] Érték [Ft]
1. FK/DFX2000 2 2.000 4.000
4. Az addicionális számla adatainak rögzítése
Az addicionális költséget (pl: szállítás) tartalmazó számlát a pénzügyi modulban szállítói kézi számlaként rögzítjük. A költséget a számlában annyi árutételben kell rögzíteni, amennyi beszerzési tételre kívánjuk rátenni a költséget. Pl: Ha a szállítási költség két beszerzési fejhez kapcsolódik, amelyeknek 2 és 3 áru tétele van, akkor a számlában a szállítási költséget 5 árutételben kell rögzíteni. Ez a beszerzési tételek és rárakódó költségeket tartalmazó számla áru tételek 1:1 típusú összerendelési miatt szükséges.
UNIS / Pénzügy / Számlaállomány nyilvántartás / Bejövő (szállítói) számla / Szállítói kézi számla
Pl: SZK-00/01003 számla azonosító, 2000.12.21, Partner: Esys – E-Sytem Bt
Sor Árukód Mennyiség [km] Egységár [Ft/km] Érték [Ft]
1. SZÁR – Szállítás 100 100 10.000
2. SZÁR – Szállítás 100 200 20.000
Az alap számla és az addicionális számla partnerének nem kell megegyezni. Lehet, hogy nem ugyanattól a cégtől vesszük az árut, mint aki házhoz szállítja, és a szállításról a számlát kiállítja.
A szállítótól kapott számlának egy sora volt: 100 km távolság, 300 Ft/km egységár, és 30.000 Ft érték (áfa nélkül) szerepelt benne. Mivel az a beszerzés (BEL-00/01003), amelyre a szállítási költséget rá akarjuk tenni, két tételből állt (10 db és 20 db), ezért az addicionális számla rögzítésekor két árutételt vittünk fel. A számla egy tételének értékét a beszerzett mennyiség arányában (10/30 és 20/30) osztottuk két felé. A felosztáshoz választhattunk volna más felosztási alapot is: érték, tömeg, térfogat, stb. A számla mennyiségét nem osztottuk fel, mivel mind a két árut 100 km távolságra szállították, ezért a rögzített bizonylaton úgy látszik mintha a második tételt kétszer olyan drágán (200 Ft/km) szállították volna, mint az elsőt (100 Ft/km). Ez azért látszik így, mert csak az értéket osztottuk fel, a távolságot azonban nem. Az addicionális felosztás során azonban csak az addicionális érték (10.000 és 20.000 Ft) és a bevételezési mennyiség (10 és 20 db számít), égy az addicionális bekerülési egységár növekedés 10.000 Ft / 10 db = 1.000 Ft/db illetve 20.000 Ft / 20 db = 1.000 Ft/db lesz. Azaz jelen esetben mind a két áru bekerülési egységára 1.000 Ft/db mértékkel növekszik, és így 2.000 Ft/db + 1.000 Ft/db = 3.000 Ft/db illetve így 2.500 Ft/db + 1.000 Ft/db = 3.500 Ft/db lesz.
A. Szállítólevél-fej – számla-fej összerendelése
Meg kell adnunk, hogy a már rögzített addicionális számla melyik beszerzési tételhez kapcsolódik.
1. Partnerek kiválasztása
| • | Készlet: Szállítólevélen szereplő partner BT – B-Trade Bt |
| • | Pénzügy: Addicionális számlán szereplő partner Esys – E-System Bt |
A két partner lehet eltérő.
2. Szűrés végrehajtása
3. Az összerendelendő bizonylatok (mozgás fej - számla fej) kijelölése
| · | Összerendelt tételek |
| · | Össze nem rendelt tételek |
A partner adatok kiválasztása és szűrés végrehajtása után a képernyő alsó részének a jobb oldalán megjelennek azok a raktári mozgás bizonylatfejek, amelyek a készlet partnerhez tartoznak. Ezekre a beszerzésekre lehet addicionális tételt rögzíteni. A jobb oldalon azok a pénzügyi bizonylatok szerepelnek, amelyek a megadott pénzügyi partnerhez tartoznak. Ezek a számlák lehetnek az addicionális bizonylatok.
a. A számla fej kiválasztása
A választható tételek halmaza: PSzaAla - tábla
Feltételek: A feltételek közötti kapcsolat : AND
| · | TipusK=1 Szállító |
| · | FormaK=2 Kézi számla |
| · | Status=1 Elfogadott |
| · | Stokod=0 Alap |
| · | PenAll=0 N/A |
b. Bevételezési bizonylat (Szállítólevél) fej kiválasztása
A választható tételek halmaza: KMozFej - tábla
Feltételek: Kapcsolat: AND
JogCim=1 Vásárlás
BesTip=2 Szállítólevél alapján
KesAll=2 Feldolgozott
PenAll=1 Feldolgozott !
StoKod=0 Alap
4. A fej adatok összerendelésének rögzítése
Egy számla és egy bizonylatfej kiválasztása után [az összerendelés gomb megnyomását követően] a program az aktuális készlet bizonylatfej és a számlafej között létrehozza kapcsolatot. Az összerendelt tételeket a program a képernyő középső részén jeleníti meg.
Az összerendelés rögzítése az adatbázisban:
PSzaBiz – Számla – bizonylat tábla Insert (+)
A1. SzBiID Számla bizonylat ID generált + 449
A2. OsReFa Összerendelés fajtája 0 – Raktári mozgás 0
A3. OsReTp Összerendelés típusa 2 – Addicionális 2
A4. SzAlID Számla alap ID PSzaAla.SzAlID SZK-00/01003
A5. SBizAzo Bizonylat azonosító - számla PSzaAla.BizAzo SZK-00/01003
R1. MBizAzo Bizonylat azonosító - mozgás KMozFej.BizAzo BEL-00/01003
R2. AdMBizAz Addicionális mozgás azonosító 0 0
K1. KBizAzo Mozgás fej azonosító – készter. 0 0
PSzaAla – Számla alap tábla Modify (D)
I3. Bizony Bizonylatszám KMozFej.BizAzo BEL-00/01003
Á7. PenAll Pénzügyi állapot PPA 1 – Feldolgozott 1
B. A számla és a bevételezési bizonylat tételeinek összerendelése
Az összerendel mozgásfejeken állva, a módosítás gomb 
megnyomása után, kijelölhetjük az összerendelendő készletmozgás és számla áru tételeket.
1. Tételek kijelölése
| · | Bevételezési raktári mozgás |
| · | Számla áru |
2. Tételek összerendelése
Az [Összerendelés] gomb megnyomásával a program elvégzi a tételek összerendelését. Az összerendelt tételek megjelennek az összerendelési képernyő középső részén. Az összerendelhető raktári mozgás tételek a képernyő alsó részének a bal oldalán, a számla áru tételek pedig a jobb oldalán jelennek meg. A már összerendelt számla áru tétel eltűnik az összerendelés után az összerendelhetőek közül, mivel egy számla áru tétel csak egyszer kapcsolható beszerzéshez. Ugyanakkor az a készlet tétel, amelyhez a számla árut kapcsoltuk, megjelenik az összerendeltek között, de ne tűnik el az összerendelhetőek közül, mivel egy beszerzési tételhez (1) több (N) addicionális számla tételt kapcsolhatunk.
A bevételezés bekerülési értéke nem abban a raktári mozgás tételben kerül megnövelésre amelyben az áru eredetileg készletre vettük (BEL-00/01003/0001), hanem a program az addicionális bekerülési érték nyilvántartásához egy új mozgás fejet és egy ahhoz kapcsolódó mozgás tételt hoz létre. A képernyőn az összerendelés elvégzése után megjelenik az alap és hozzá kapcsolódó addicionális mozgás tétele azonosítója is.
1. FK/DFX2000
BEL-00/01003/0001 -> BEL-00/01004/0001
Pl: BEL-00/01004 bevételezési addicionális bizonylat, 2000.12.21
Sor Árukód Mennyiség [db] Egységár [Ft/db] Érték [Ft]
1. FK/DFX2000 0 ! 1.000 10.000
Az összerendelés rögzítése az adatbázisban:
A létrejövő addicionális mozgás egy külön bizonylatfejen jön létre, amely szintén összerendelődik az addicionális számlával. Tehát az addicionális számla kapcsolódik az alap és az addicionális bevételezéshez is.
KMozFej – Mozgásfej adatok: Insert (+)
Az addicionális fej adatai alapvetően megegyeznek az alap fej adataival, ezért csak az eltéréseket részletezzük.
A1. BizAzo Bizonylatazonosító generált BEL-00/01004
I5. MozDat Mozgás dátuma PSzaAla.TelDat 2000.12.21
Az addicionális mozgás dátuma az addicionális számla teljesítés dátuma lesz.
Á3. PenAll Pénzügyi állapot 1 – Rendezett 1
PSzaBiz – Számla – bizonylat tábla Insert (+)
A1. SzBiID Számla bizonylat ID generált + 450
A2. OsReFa Összerendelés fajtája 0 – Raktári mozgás 0
A3. OsReTp Összerendelés típusa 2 – Addicionális 2
A4. SzAlID Számla alap ID PSzaAla.SzAlID SZK-00/01003
A5. SBizAzo Bizonylat azonosító - számla PSzaAla.BizAzo SZK-00/01003
R1. MBizAzo Bizonylat azonosító - mozgás KMozFej.BizAzo BEL-00/01004
R2. AdMBizAz Addicionális mozgás azonosító 0 0
K1. KBizAzo Mozgás fej azonosító – készter. 0 0
KRakMoz – Mozgástétel adatok: Insert (+)
Az addicionális raktári mozgás az alap raktári mozgás alapján jön létre, ezért csak az eltéréseket részletezzük.
A1. RaMoID Raktári mozgás ID generált BEL-00/01004/0001
I1. AruKod A vásárolt áru kódja KRakMozX.AruKod FK/DFX2000
Az addicionális tétel áru kódja nem a számla áru tétel áru kódja lesz, hanem az alap raktári mozgás tételé!
I5. Bevete Bevételezett mennyiség 0 0
Az addicionális tételnek nincs mennyisége.
Á2. PenAll Pénzügyi állapot PPA 1 – Feldolgozott 1
Á6. EgysAr Egységár – Mozgás HUF 1000
If AAfaTor(PSzaAru.AfaKod).KtsAfa = 'N'
Then Osz(PszAla.DevArf * PSzaAru.TetErt,KRakMoz.Bevete[Régi],5)
Else Osz(PszAla.DevArf * (PSzaAru.TetErt + PSzaAru.AfaErt),KRakMoz.Bevete[Régi],5)
Az addicionális tétel beszerzési egységára a számla áru tétel értékének (HUF) és az alap bevételezett mennyiségének (nem a számla árunak!) hányadosa lesz. Így azt fogja mutatni, hogy az eredeti bekerülési érték fajlagosan mennyivel nő meg, az alap beszerzés mennyiségére vonatkoztatva.
Á8. Erteke Nettóérték HUF 10000
<Round(KRakMoz.EgysAr*KRakMoz.Bevete[Régi],2)>
A beszerzés éréke az addicionális tételnél az addicionális egységár és az eredetileg beszerzett mennyiség szorzata lesz, ami megegyezik az addicionális számla áru tétel alap devizanemben (HUF) lévő értékével.
Á15. AddAzo Addicionális azonosító KRakMozX.RaMoId BEL-00/01003/0001
Az alap bevételezés tétel azonosítója (RaMoId) kerül bele.
Á16. AdBevAz Addicionális bevételezési azonosító felhasználáshoz 0
PSzaAru – Számla áru tábla: Modify (D)
A1. SzAzId Számla áru azonosító = SZK-00/01003/0001
A5. RaMoID Raktári mozgás ID KRakMoz.RaMoID BEL-00/01003/0001
Az addicionális raktári mozgás azonosítója kerül a mezőbe.
Á1. PenAll Pénzügyi állapot 1 – Feldolgozott 1
PSArBTe – Számla áru – bizonylat tétel tábla Insert (+)
A1. ArTeID Áru – tétel ID generált + 687
A2. AruKod Áru kód KRakMoz.AruKod FK/DFX2000
A3. OsReFa Összerendelés fajtája 0 - Raktári mozgás 0
A4. OsReTp Összerendelés típusa 2 – Addicionális 2
A5. SzArID Számla áru ID PSzaAru.SzArID SZK-00/01003/0001
R1. RaMoID Raktári mozgás azon. KRakMoz.RaMoID BEL-00/01004/0001
K1. KBizAzo Mozgás fej azonosító 0 0
KTetKes - Tételes készlet Modify (D)
Az anyag beérkezésekor rögzített egységárat meg kell növelni.
A1. TeKeId Tételes készlet azonosító KRakMozX.RaMoId = BEL-00/01003/0001
A7. BevEar Bevételezési egységár =BevEar+KRakMoz.EgysAr 3000
A12. AktEar Aktuális egységár =AktEar+KRakMoz.EgysAr 3000
A tételes készletnyilvántartásban a raktári mozgástól eltérően nem keletkeznek új tételek az addicionális mozgások miatt. A készlet táblákban az eredeti tételek bekerülési értékei nőnek meg.
4. Addicionális felhasználás rögzítése
Mivel a bevételezésből már volt raktári kiadás is, ezért a kiadási tételekhez is generálódnak addicionális tételek:
AFE-00/01002/0001 -> AFE-00/01003/0001
Pl: AFE-00/01003 felhasználási bizonylat, 2000.12.22
Sor Árukód Mennyiség [db] Egységár [Ft/db] Érték [Ft]
1. FK/DFX2000 0 ! 1.000 2.000
Az addicionális felhasználás tételek az alap felhasználás alapján a bevételezéshez hasonlóan generálódnak. Eltérés mindössze az addicionális raktári mozgás létrejötténél van.
KRakMoz – Mozgástétel adatok: Insert (+)
A1. RaMoID Raktári mozgás ID generált AFE-00/01003/0001
I1. AruKod A vásárolt áru kódja KRakMozX.AruKod FK/DFX2000
I6. Kiadas Kiadott mennyiség 0 0
Az addicionális tételnek nincs mennyisége.
Á15. AddAzo Addicionális azonosító KRakMozX.RaMoId AFE-00/01002/0001
Az alap bevételezés tétel azonosítója (RaMoId) kerül bele.
Á16. AdBevAz Addicionális bevételezési azonosító felhasználáshoz BEL-00/01004/0001
A felhasználási raktári mozgás tartalmazza a kapcsolódó bevételezési mozgáshoz tartozó addicionális mozgás azonosítóját.
2. FK/DFX2200
BEL-00/01003/0002 -> BEL-00/01005/0001
Pl: BEL-00/01005 bevételezési addicionális bizonylat, 2000.12.21
Sor Árukód Mennyiség [db] Egységár [Ft/db] Érték [Ft]
1. FK/DFX2200 0 ! 1.000 20.000
A második beszerzési tételből még nem volt kiadás, ezért ahhoz csak bevételezési addicionális tétel keletkezi. A második bevételezési tétel addicionális mozgásának is új bizonylatfejet generál a program, nem az első tétel addicionális fejének második mozgásaként rögzíti.
A generált addicionális bizonylatok adatai a dátum, a mennyiség és az érték mezőket leszámítva, megegyeznek az addicionális alap bizonylatok adataival. Az addicionális mozgások dátuma az addicionális számla dátuma lesz.
Az addicionális számla kezelés folyamata
A készlet adminisztráció stornózásának folyamata (benne az addicionális számla stornózásával) fordítottja a készlet adminisztráció adatrögzítési sorrendjének.
A stornózás lépései:
A stornózás folyamatát a blokkdiagram alján kell kezdeni.
A.1. Az addicionális kiadások stornózása.
Abban az esetben kell elvégezni, ha az alap bevételezésből az addícionálás előtt már volt raktári kiadás. Ekkor az addícionálás hatására az alap bevételezési mozgás mellett a program a bevételezésből történt kiadásokra is készít addicionális kiadási mozgást.
Ha nem volt alap kiadás, akkor nincs addicionális kiadási mozgás sem. Ekkor ez a lépés kimarad.
Készlet / Készlet mozgások rögzítése / Kiadás
A.2. Az addicionális számla lebontása
Az addicionális számla lebontása ugyanott végezhető el, ahol az összerendelés történt. A lebontás feltétele, hogy az alap bevételezésből történt kiadásoknak ne legyenek élő addicionális raktári mozgásai. Azaz, ha voltak addicionális kiadási mozgások, azok le legyenek stornózva.
Készlet / Készlet mozgások rögzítése / Egyéb készlet nyilvántartási funkciók / Addicionális számla kezelése
A.3. Az addicionális bevételezési tétel stornózása
Az addicionális számla összerendelés alapján generált bevételezési tétel stornózása.
Készlet / Készlet mozgások rögzítése / Bevételezés
Amennyiben az alap bevételezéshez nem kapcsolódott addicionális bevételezés, akkor az első három lépés elmarad.
Ha csak az addícionálás rögzítése történt hibásan, akkor csak az első három lépést kell végrehajtani. Az alap mozgások változatlanul maradnak.
A.4. Az alap bevételezésekből történt kiadások stornózása
Abban az esetben kell elvégezni, ha az alap bevételezésből már volt raktári kiadás.
Készlet / Készlet mozgások rögzítése / Kiadás
A.5. Szállítólevél – alap számla összerendelés lebontása
Az alap számla lebontása ugyanott végezhető el, ahol az összerendelés történt. A lebontás feltétele, hogy az alap bevételezésből ne legyenek élő kiadások. Azaz, ha az alap bevételezésből voltak rögzített kiadási mozgások, akkor azok le legyenek stornózva.
Készlet / Készlet mozgások rögzítése / Bevételezés / Vásárlás / Szállítólevél – számla összerendelés
A.6. Az alap bevételezés stornója
Egy bevételezési raktári mozgás akkor stornózható, ha
Készlet / Készlet mozgások rögzítése / Bevételezés
Egyszerűbb esetek:
B.1. Nem volt addicionális számla
Az alap kiadás stornózása után az alap számla és bevételezés lebontásával kell folytatnunk.
B.2. Az alap bevételezés nem vásárlásból történt.
Ekkor az alap kiadás stornózását az alap bevételezés stornózása követi.
A stornózás folyamatának minden elemére igaz, hogy az adott bizonylat, vagy mozgás csak akkor stornózható, ha az még nincs kontírozva. Kontírozott tétel stornózásához előbb a gazdasági esemény kontírozását kell stornózni. Amennyiben az alap bevételezésből már volt kiadás értékesítési célból, és az értékesítési mozgásból már elkészült az értékesítési számla, akkor az értékesítési mozgás stornója előtt az értékesítési számlát kell stornózni.
A stornózást az előbbiekben leírt sorrendben kell elvégezni. Ha eltévesztjük a sorrendet, akkor a stornózási feltételek valamelyike nem fog teljesülni, és ezért a program a stornózás elvégzését visszautasítja.
Addicionális számla tétel hozzárendelése egy bevételezés tételhez
Addicionális bevételezés tétel
Az alap bevételezés tételre az addicionális tétel a következők szerint kerül rögzítésre:
KMOZFEJ – generált
KRAKMOZ insert
BIZAZOP |
ADDAZO |
ADBEVAZ |
Az addicionális PSZAARU.SZARID |
Az alap KRAKMOZ.RAMOID |
’0’ |
PSZABIZ insert
SZALID |
MBIZAZO |
ADMBIZAZ |
Az addicionális PSZAALA.SZALID |
Az alap KMOZFEJ.BIZAZO |
Az addicionálisan generált KMOZFEJ.BIZAZO |
PSARBTE insert
SZARID |
RAMOID |
Az addicionális PSZAARU.SZARID |
Az addicionális KRAKMOZ.RAMOID |
Addicionális kiadás tétel(ek)
Minden, a bevételezés tételből történt kiadásra új KMOZFEJ+KRAKMOZ tétel kerül kigenerálásra. Ha egy fejhez több tétel tartozik, akkor a hozzájuk tartozó generált tételek is egy közös, generált fej alá kerülnek. Egy generált kiadás tétel a következőképpen néz ki:
KMOZFEJ – generált
KRAKMOZ insert
BIZAZOP |
ADDAZO |
ADBEVAZ |
Az addicionális PSZAARU.SZARID |
Annak a kiadásnak a KRAKMOZ.RAMOID-je, amire ez addicionálisan generálva lett |
Az addicionálisan generált bevételezés KRAKMOZ.RAMOID |
Mozgás stornózása
Ha van olyan tétel, ahol az ADDAZO mező megegyezik a stornózandó tétel RAMOID-jével, akkor ezen tételek felsorolása, és a stornózás csak ezek kistornózása után engedélyezett. (mozgás csak úgy stornózható, ha semmilyen addicionális mozgás sincs rajta)
Ha ez egy addicionális bevételezés tétel, akkor előbb le kell bontani az addicionális számla összerendelést.
Vizsgálata: BIZAZOP<>’0’ and ADDAZO<>’’ and ADBEVAZ=’0’
Ekkor kiírjuk annak az addicionális összerendelésnek az azonosítóját, amit ki kell stornózni ezen mozgás stornózásához.
Ha a mozgáskód ’4’; ’5’; ’6’ és KIADAS < 1E-4, akkor a BIZAZOP-t ’0’-ra írjuk vissza a stornózandó és a stornó tételnél.
’1’-es típusú mozgás csak akkor stornózható, ha BIZAZOP=’0’ (vásárlás stornóhoz előbb le kell bontani a szállítólevél-számla összerendelést)
Addicionális számla fej összerendelés
A fej adatok megjelenítése SZALID-MBIZAZO-ra csoportosítva történik, így az addicionális számla tételekhez generált fej rekordok nem jönnek fel, hanem csak az addicionális bevét tétel összerendelés. Így ha egy addicionális számla több tételt tartalmaz, akkor a tételekhez generált PSZABIZ rekordok nem jönnek fel külön-külön, csak a tételeknél.
Addicionális számla tétel összerendelés
Ha egy tételhez tartozik olyan KRAKMOZ.ADBEVAZ ami megegyezik a lebontandó PSARBTE tétel RAMOID mezőjével, akkor ezek kiírása (ezek az addicionális felhasználások), a lebontás csak ezek kistornózása után lehetséges.
Ha a lebontandó tétel ADDAZO mezője alapján kikeresett tételből (ez az alap bevételezés) volt már felhasználás (ezek az alap felhasználások), akkor ezek kiírása, a lebontás csak ezek stornója után lehetséges. (mivel az alap felhasználás stornó feltételezi az addicionális felhasználások stornózását, így az előző feltétel felesleges, de hagy maradjon)
Szállítólevél – számla összerendelés
Szállítói számla lebontásánál ha a bevételezésből van felhasználás, akkor azok felsorolása, a lebontás csak azok stornózása után lehetséges.
Ha a KRAKMOZ-ban van olyan tétel, ahol az ADDAZO megegyezik a lebontandó PSARBTE.RAMOID-vel, akkor azok felsorolása (azok az erre rárakott addicionális számlák bevételezésre tételei), a lebontás csak azok stornózása után lehetséges.