Készlet mozgások kontírozása |
  
|
Készlet mozgások kontírozása |
|
KONTÍROZÁS
A készlet mozgások kapcsolódó kontírozásoknak több fajtája van. Az alábbiakban az egyes gazdasági események kontírozási módját ismertetjük.
| 1. | Készlet mozgások kontírozása |
| 1.1. | A kontírozás elmélete |
A készletmodulban könyvelt eszközök:
A készlet mozgások kontírozása során az alábbi eszközféleségek készlet modulban rögzített mozgásait kontírozzuk:
A.II. Tárgyi eszközök
| o | Tárgyi eszköz beszerzése vásárlásból |
| o | Tárgyi eszköz kiadás aktiválásra |
A vásárlásból aktiválandó eszközöket a beérkezés időpontjával készletre vesszük, és az aktiválás napjával adjuk ki onnan. A készleten lévő tárgyi eszköz a beruházási számlán szerepel, onnan az aktiválásra történő kiadással kerül a tárgyi eszköz számlára.
A program lehetőséget biztosít arra, hogy a vásárlásból beszerzett tárgyi eszköz készletre vétel nélkül, a szállítói számlából aktiválva egyből a tárgyi eszköz analitikába kerüljön. A programot használó cég dönti el, hogy melyik aktiválási elvet alkalmazza.
A vásárlásból történő tárgyi eszköz beszerzésen és aktiváláson kívül, minden egyéb tárgyi eszköz mozgás könyvelése a Tárgyi eszköz modulban történik.
B.I. Készletek
A B.I.6. Készletekre adott előlegek kivételével, amelynek könyvelése a Pénzügyi modulban történik.
B.I.1. Anyagok
B.I.2. Befejezetlen termelés és félkész termék
B.I.3. Növendék-, hízó és egyéb állatok
B.I.4. Késztermékek
B.I.5. Áruk
Az egyes eszközféleségek mozgásainak kontírozása ugyanazon az elven történik, csak a program által előállított főkönyvi számok lesznek különbözőek a készletféleségek árukatalógusainak főkönyvi számainak függvényében. Pl: Az anyagok és az áruk vásárlásának kontírozás típusa ugyanaz (310). Az anyagok készlet számlája a kontírozás során azért lesz más, mint az áruké, mert az anyagok árukatalógusainak anyagszámla mezőjébe más főkönyvi számlaszám van beírva, mint az áruk esetében.
A bekerülési érték:
| o | Beszerzési ár (Vásárlás) |
| o | Előállítási költség (Termelés, Egyéb bevét) |
A készletnyilvántartás elve:
| o | Tételes |
A program egy adott áru minden egyes készletre vételének nyilvántartja a beszerzési mennyiségét, bekerülési egységárát és a beszerzés dátumát. Azaz a készlet nyilvántartásban az adott árunak annyi tétele van, ahány készletre vétel történt belőle (Tételes készlet).
A készletkiadás értéke:
| o | Bekerülési érték FIFO elvű kiadási sorrendben |
A készlet kiadás során a program a legrégebben bevételezett tételeket adja ki először. Ha kiadandó mennyiség nem elégíthető ki egyetlen bevételezésből, akkor az időben következő bevételezésből próbálja kielégíteni a kiadási igényt. Mindaddig ezt az elvet követi, amíg a teljes kiadandó mennyiséget ki nem adta a program. Ebből következik, hogy nem adható ki nagyobb mennyiség, mint amennyi a készleten van, azaz a program negatív készlet előállítását nem engedi meg. Minden egyes készlet kiadási tétel értékét a beszerzési egységár és a kiadott mennyiség szorzataként állít elő a program.
Pl: Tételes készlet: M8A – Csavaranya M8
Bevételezés Bevételezés Bevételezett Kiadott Készlet
dátuma egységára [Ft/db] mennyiség [db] mennyiség [db] [db]
2000.12.01 11 10 6 4
2000.12.12 12 20 0 20
Összesen 30 6 24
Kiadandó mennyiség: 15 db, Kiadás dátuma: 2000.12.22
A kiadás értékének előállítása:
Bevételezés Bevételezés Kiadott Kiadás
dátuma egységára [Ft/db] mennyiség [db] [Ft]
2000.12.01 11 4 44
2000.12.12 12 11 132 (= 11 * 12)
Összesen 15 176
A program nem engedi meg, hogy nagyobb mennyiséget adjuk ki, mint amennyi a készleten van, azt azonban lehetővé teszi, hogy olyan beszerzésből adjunk ki, amelynek még nincs meg bekerülési értéke. Ez úgy fordulhat elő, hogy árut készletre vettünk szállítólevél alapján, azonban a számla nem érkezett meg a vásárlásról. Pl: A 2000.12.12-i beszerzés egységára még 0. Ebben az esetben a kiadás értéke csak 44 Ft (a 2000.12.01-i beszerzésből kiadott érték) lesz. Amennyiben ezt a kiadási tételt szeretnénk kontírozni, akkor a program azt nem engedi meg, mivel tudja, hogy a kiadás nem minden bevételezési forrásának van meg a bekerülési egységára. Amikor a 2000.12.12-i beszerzéshez hozzárendeljük a szállítói számlát, akkor annak e tételes készletnyilvántartásban előáll a bekerülési egységára (12 Ft/db), és program minden olyan készlet kiadásnak újra kiszámítja az értékét, amely ebből a bevételezésből lett kiadva. Így a 2000.12.22-i kiadás értéke 44 Ft-ról 176 Ft-ra változik, és ekkor már kontírozható lesz, mivel a kiadás minden (kettő) forrásának van egységára.
A rendszer paraméterek között be lehet állítani a bevételezés és a kiadás FIFO sorrendiségének szigorú figyelését.
| o | A bevételezés szigorú sorrendje az jelenti, hogy egy adott áruból nem lehet korábbi dátumra bevételezést rögzíteni, mint az adatbázisban lévő utolsó bevételezés. Az előbbi példa szerint a program az M8A áruból 2000.12.12 előtti (Pl:2000.12.11) bevételezési mozgás dátumot nem enged meg. |
| o | A kiadás szigorú sorrendi megkötöttsége egyrészt azzal jár, hogy nem lehet olyan kiadást rögzíteni, amelynek dátuma korábbi, mint a jelenlegi utolsó. Másrészt olyan kiadási dátumot sem fogad el a program, amelynek dátuma korábbi, mint a készlet kiadás forrásául szolgáló bevételezés dátuma. Ez előbbi példa szerint 15 db-ot nem tudunk kiadni az M8A áruból 2000.12.11 dátummal, mert a kiadandó 15 db-ból 11 db ennél később (2000.12.12) lett bevételezve. Ez a kiadás azt jelentené, hogy már 11-én kiadnánk azt, ami 12-én került a készletre! Ha csak 4 db-ot (vagy annál kevesebbet) akarunk kiadni 11-én, akkor azt megengedi a program, mert ennek a kiadásnak a forrása korábbi (2000.12.01), mint maga a kiadás (2000.12.11). Ez utóbbi 4 db-os kiadási is csak akkor lehetséges, ha nem volt az adott áruból korábbi dátumú kiadás. |
Ha sorrendiség figyelést nem állítjuk be a rendszer paraméterek között, akkor mozgások rögzítésekor a dátumot csak annyiban ellenőrzi a program, hogy annak a nyitott időszakba kell esnie.
Kontírozási módok:
A készletmozgások kontírozása a program által három fajta módon történhet:
| • | Mozgásonként: A készlet mozgás karbantartó képernyő mozgás fülén az aktuális (kijelölt) mozgás kontírozható. |
| • | Bizonylatonként: A készlet mozgás karbantartó képernyő bizonylat fülén a bizonylat összes kontírozatlan mozgása kontírozható. |
| • | Szűrt adathalmazon: Az előtétszűrés képernyőn a csoportos kontírozás gombot megnyomva, a szűrési feltételnek megfelelő adathalmaz (bizonylatok) raktári mozgásai kontírozhatóak. |
A kontírozási adatokat a program a mozgás kód által meghatározott kontírozás típus alapján, a mozgás árukódjához tartozó áru katalógus adataiból, valamint a raktári mozgás tétel és mozgás fej adatmezőit felhasználva határozza meg. Minden kontírozott mozgáshoz külön kontírozási fej tartozik, amely fejhez minimum két, maximum három tétel társul.
A kontírozás feltételei:
1. Kontírozatlan mozgások: KRakMoz.FokAll=0 (Alap)
2. A kontírozandó mozgás beszerzési tételei rendelkeznek-e értékkel?
A, If AAruTor.ErtNel=’I’ Then Értéknélküli típusú áru könyvelési érték nélkül könyvelhető
B, If AAruTor.ErtNel<>’I’ Then A mozgáshoz tartozó tételes készlet tételek mindegyikének nullánál nagyobb beszerzési értékkel kell rendelkezni! Nem megengedett azon tételek kontírozása, amelyek beszerzési tételei között egységárral nem rendelkező van, azaz még nincs hozzárendelve a bekerülési érték.
Select *
From KTetMoz tm, KTetKes tk,
Where KRakMoz.RaMoId=KTetMoz.RaMoId And
KTetMoz.TeKeId=KTetKes.TeKeId
A halmaz minden elemére igaz kell legyen: KTetKes.BevEar>0
| 3. Nem stornó mozgás | KRakMoz.StoKod=0 (Alap) |
Stornózott vagy stornó mozgás nem kontírozható.
4. Pénzügyileg rendezett tételek
Egyes kontírozási típusok esetén a pénzügyi állapotnak rendezettnek kell lenni.
KMozDef(KRakMoz.MozKod).KonTip In
And KRakMoz.PenAll = ’1’ – Rendezett
A fel nem sorolt kontírozási típusok esetén a kontírozásnál nem számít a pénzügyi állapot.
| 5. Készlet állapot | KRakMoz.KesAll = ’2’ |
Csak a kiadott állapotú készletmozgások kontírozhatóak.
A kontírozás egysége
Egy raktári mozgásból keletkezik egy kontírozási egység. Tehát, ha egy mozgás fejen több (Pl: 5db) mozgás tétel van, akkor több (5 db) kontírozási egység keletkezik.
A bevételezés kontírozás főkönyvi számlái:
Bevételezési mozgás kontírozása során a kontírozási fejhez mindig két kontírozási tétel tartozik, amelyből az első az anyagszámla, amelyre a bekerülési érték kerül. A másik számla a kontírozás típusától függ.
AAktTor as Akt Áru katalógus törzs
KAzoAda as KA Rendszer paraméterek törzs
Tartozik számla: Akt.SFokKod Anyagszámla
Pl: 22330000 – Számítástechnika fenntartás anyagai
Kivétel: Akt.TBerSzl Beruházási számla
Tárgyi eszköz vásárlás esetén.
Pl: 16110000 – Beruházás bevételezésből
Követel számla:
Kontírozás típusa:
310 Vásárlás Akt.SArkSzl Anyag árkülönbözet számla
Pl: 22810000 – Anyagok árkülönbözete
Kivétel: Akt.TBeAtSz Beruházás átvezetési számla
Tárgyi eszköz vásárlás esetén.
Pl: 16190000 – Beruházás átvezetési számla
320 Termelés Akt.StkEls STK elszámolási számla
Pl: 79100000 – STK költség átvezetési számla
332 Bevét TE átminősítésből KA.KesAtv Készlet – tárgyi eszköz átvezetési számla
Pl: 22820000 – Eszközök átvezetési számlája
(tárgyi eszköz – anyag között)
333 Selejtből visszanyert anyag Akt.VKivRaf Selejtezés ráfordítás (!) számla
Pl: 86640300 – Árúk selejtezése hiánya
334 Leltári többlet bevételezés Akt.VBevEgy Többlet bevétele számla
Pl: 98932000 – Többletként fellelt egyéb eszközök
335 Nincs
336 Bevét készlet átminősítésből KA.KesAtvX Készlet átvezetési számla
Pl: 22810000 – Anyagok árkülönbözete
337 Készlet nyitás KA.NyiMerSz Nyitó mérleg számla
Pl: 49100000 – Nyitómérleg számla
338 Egyéb bevétel Akt.EllSzl Általános ellenszámla
A gazdasági esemény függvényében kell megadni.
339 Visszáru bevét – belföldi Akt.VRafSzl Ráfordítás számla
Pl: 81220100 – Értékesített áruk beszerzési ára (ELÁBÉ)
33A Visszáru bevét – külföldi Akt.UtonKes Úton lévő készlet
Pl: 26610000 – Úton lévő készlet
A kiadás kontírozás főkönyvi számlái:
Egy kiadási raktári mozgások kontírozása során a kontírozási fejhez két vagy három kontírozási tétel tartozik, attól függően, hogy a kiadott anyagra volt-e értékvesztés elszámolva. Az első kontírozási tétel (Követel) az anyagszámla, amelyre a bekerülési érték kerül. A másik tétel (Tartozik) főkönyvi számlaszáma a kontírozás típusától függ, értéke a mozgás aktuális értéke. Harmadik tétel (Tartozik) csak akkor van, ha a kontírozott mozgás árujának van elszámolt értékvesztése, azaz a készlet beszerzési és aktuális egységára nem egyezik meg. Ilyenkor egy értékvesztés visszaírási tétel is kontírozásra kerül a beszerzési érték és az aktuális érték különbözetével.
AAktTor as Akt Áru katalógus törzs
KAzoAda as KA Rendszer paraméterek törzs
KRakMoz as Krm Raktári mozgás
Követel számla: Akt.SFokKod Anyagszámla
Pl: 22330000 – Számítástechnika fenntartás anyagai
Kivétel: Akt.TBerSzl Beruházási számla
Tárgyi eszköz visszáru esetén.
Pl: 16110000 – Beruházás bevételezésből
Tartozik számla:
Kontírozás típusa:
340 Értékesítés – Belföldi Akt.VRafSzl Ráfordítás számla
Pl: 81220100 – Értékesített áruk beszerzési ára (ELÁBÉ)
341 Értékesítés – Export Akt.UtonKes Úton lévő készlet
Pl: 26610000 – Úton lévő készlet
350 Felhasználás Krm.KtgNem Költségnem számla
Pl: 51110470 – Gyártási segédanyag
362 Kiadás TE átminősítésre KA.KesAtv Készlet – tárgyi eszköz átvezetési számla
Pl: 22820000 – Eszközök átvezetési számlája
(tárgyi eszköz – anyag között)
363 Selejtezés Akt.VKivRaf Selejtezés ráfordítás (!) számla
Pl: 86640300 – Árúk selejtezése hiánya
364 Leltárhiány kiadás Akt.VKivEgy Leltári hiány ráfordítás számla
Pl: 86640100 – Áruhiány ráfordítás számla
365 Kiadás TE aktiválásra Akt.TBeAtSz Beruházás átvezetési számla
Pl: 16190000 – Beruházás átvezetési számla
366 Kiadás készlet átminősítésre KA.KesAtvX Készlet átvezetési számla
Pl: 22810000 – Anyagok árkülönbözete
367 Egyéb kiadás Akt.EllSzl Általános ellenszámla
A gazdasági esemény függvényében kell megadni.
368 Visszáru kiadás Akt.SArkSzl Anyag árkülönbözet számla
Pl: 22810000 – Anyagok árkülönbözete
Kivétel: Akt.TBeAtSz Beruházás átvezetési számla
Tárgyi eszköz visszáru esetén.
Pl: 16190000 – Beruházás átvezetési számla
| 1.1.1. | A kontírozandó mozgás jogcímétől függetlenül előállított kontírozási adatok |
| 1.1.1.1. | Kontírozási fej adatok (FKntFej) |
A program a mozgás fej (KMozFej) és a raktári mozgás adatokból (KRakMoz) állítja elő a kontírozási fejadatokat.
1. KontAz Kontírozási azonosító: Program által generált
A kontírozási egység fejének azonosítója. A program a kontírozási bizonylattömb (KOX) és kontírozás dátumának (KontDt) éve alapján generálja.
Pl: KOX-05/12345 – A program a kontírozás dátuma és a rendszerparaméterek között megadott kontírozási bizonylattömb alapján generálja. Ez azonosítja a kontírozási eseményt.
2. KontEv Kontírozás éve <KontDt-ból>
A kontírozási dátum év (Year) része.
3. KontHo Kontírozás hónapja <KontDt-ból>
A kontírozási dátum hónap (Month) része.
4. KontID Kontírozási tételsor f('KOX',KontEv)
A kontírozási bizonylattömb aktuális sorszáma, az adott évben.
5. KontDt Kontírozás dátuma: KMozFej.MozDat – A raktári mozgás dátuma.
A mozgás bizonylatfejének mozgás dátuma.
6. NapKod Napló kód: KAzoAda.KeMoKoN – Vegyes napló <7KX>
Kontírozási naplóként a program a rendszer azonosító adatok között megadott raktári mozgás vegyes naplót használja.
7. Bizony Bizonylatszám: KMozFej.Bizony – Mozgás bizonylatszáma
A főkönyvi bizonylatszám mezőbe a raktári mozgás fejen inputként megadott bizonylatszám kerül.
8. EloBiz Előző bizonylatszám: KRakMoz.AruKod – A raktári mozgás árukódja
A készlet mozgásnak valójában nincs előzmény bizonylata, ezért ebbe a mezőbe a mozgás árukódját tesszük. Így főkönyvi adatok közül megszűrhetők az egyes áruk kontírozási mozgásai.
9. ParKod Partner kód: KMozFej.Parkod
A raktári mozgás fejen megadott partner kód.
10. SzeKod Szervezeti egység KMozFej.SzeKod
A raktári mozgás fejen megadott szervezeti egység kód.
11. DolKod Dolgozó kód KMozFej.DolKod
A raktári mozgás fejen megadott dolgozó kód.
12. Megjeg Megjegyzés: -
13. BizAzo Bizonylat azonosító KMozFej.BizAzo – Mozgás fej bizonylat azonosítója
A raktári mozgás fej program által generált azonosítója kerül a fejhez tartozó mindegyik mozgás kontírozása során ebbe a mezőbe.
Pl: BES-00/00044
14. SzaSza Számlaszám: 0
Ez a mező készlet mozgás kontírozásakor nem kap valós értéket.
15. KonAzo Kontírozási azonosító: KRakMoz.RaMoId – Mozgás azonosító
A kontírozás azonosítja – amellyel a kontírozás később visszakereshető – a raktári mozgás program által generált egyedi azonosítója lesz.
Pl: BES-00/00044/0001
16. KonMod Kontírozás típusa: 2 – Gépi kontírozás
A program által végzett kontírozás módja: 2 – Gépi kontírozás. Amennyiben a kontírozás bármelyik mezőjét megváltoztatjuk a könyvelés elvégzése előtt, akkor a kontírozás módja megváltozik: 1 – Módosított gépi kontírozás.
17. FokAll Főkönyvi állapot: 1 – Kontírozott
A kontírozási egység főkönyvi állapota a kontírozás elvégzése után: 1 – Kontírozott. A könyvelés végrehajtása után: 2 – Könyvelt.
18. StoAzA Stornó azonosító A: 0
19. StoAzB Stornó azonosító B: 0
20. SzlJel Számla jelleg f(KonTipX) – A kontírozás típusától függ!
A kontírozás elve 1:N típusú. Ez azt jelenti, hogy egy számlához több ellenszámla tartozhat. A számla jellege az egy számlának a jellegét (Tartozik / Követel) jelenti. Az ellenszámlák ellentétes jellegűek lesznek.
| 21. | KonTip Kontírozás típusa: f(JogCimX) – A kontírozás típusának kódja kerül a mezőbe. |
22. Napló adatok:
A program eltárolja mind a kontírozás, mind a könyvelés elvégzésének dátumát, időpontját, a funkciót futtató operátor és terminál kódját.
| 1.1.1.2. | Kontírozási tétel adatok (FKntTet) |
A program a raktári mozgás adatokból (KRakMoz) állítja elő.
1. KontEv Kontírozás éve <KnyDat-ból>
2. KontHo Kontírozás hónapja <KnyDat-ból>
3. KontID Kontírozási tételsor f('KOX',KontEv)
4. KontAz Kontírozási azonosító: Program által generált
Pl: KOX-05/12345 A mező a tétel kapcsolódását (master – detail) biztosítja a kontírozási fejhez.
5. KoTeSo Tételsor. – Kontírozás
Inkrementális (folytonos, kihagyásmentesen növekvő egész szám), a kontírozási csoporton belül 1-ről indul.
6. KoTeAz Kontírozási tétel azonosító
KoTeAz=KontAz+'/'+EloNull(KoTeSo,3) A kontírozási fej azonosítójának és kontírozási tétel sorszámának összetételéből származik.
Pl: KOX-05/12345/001 (1. tétel)
7. SzlTip Számla típus: f(JogCimX) – A kontírozandó mozgás jogcímétől függ.
Az első kontírozási tétel típusa mindig Alap (1), a továbbiaké Ellen (2).
8. SzlJel Számla jelleg: f(JogCimX) – A kontírozandó mozgás jogcímétől függ.
(1 – Tartozik, vagy 2 – Követel)
9. FokKod Főkönyvi számla f(JogCimX) – A kontírozandó mozgás jogcímétől függ.
10. ParKod Partner kód 0
A raktári mozgások kontírozásakor a kontírozási tételek mellett nem tároljuk el a partner kódot, mert az anyag számlák nem szintetikusak. A kontírozási fejben a mozgáshoz kapcsolódó partner kódja megtaláható.
11. KtgSzl Költség számla: f(JogCimX) – A kontírozandó mozgás jogcímétől függ.
A költség adatok az anyagfelhasználás során kapnak értéket.
12. KtgJel Költség jelleg: f(JogCimX) – A kontírozandó mozgás jogcímétől függ.
13. KtgTip Költség típus: f(JogCimX) – A kontírozandó mozgás jogcímétől függ.
14. AkdKod ÁFA besorolás kód: 0
A készlet modul mozgásainak kontírozása során az áfa besorolás kódot nem használjuk.
15. ProKod Project kód: KRakMoz.ProKod
16. TeanAz Tárgyi eszköz azon. KRakMoz.TaenAz
17. MeeKod Mennyiség egység KRakMoz.AruKod -> AAruTor.MeeKod
A kontírozás mennyiség egysége a raktári mozgás árujának mennyiség egysége lesz.
18. Tartoz Tartozik összeg f(JogCimX) – A kontírozandó mozgás jogcímétől függ.
19. Kovete Követel összeg f(JogCimX) – A kontírozandó mozgás jogcímétől függ.
20. Mennyi Mennyiség KRakMoz.Bevete + KRakMoz.Kiadas
A kontírozás mennyisége a raktári mozgás bevételi és kiadási mennyiségének összege lesz. Egy raktári mozgásnál vagy bevétel, vagy a kiadás mező van kitöltve. A két mező egyszerre nem rendelkezik nullától eltérő értékkel.
21. MlpAzo Munkalap azonosító KRakMoz.MlpAzo
22. TevKod Tevékenység kód KRakMoz.TevKod
23. KttAzo Kontírozási tétel azonosító KRakMoz.RaMoId – Mozgás azonosító
A kontírozási tétel kontírozási azonosítója a raktári mozgás azonosítója lesz.
24. Napló adatok:
A program eltárolja a kontírozási tétel előállításának dátumát, időpontját, a funkciót futtató operátor és terminál kódját.
| 1.1.1.3. | A kontírozás megtörténtének bejegyzése |
A kontírozás megtörténtét az jelzi, hogy a raktári mozgás fej és a raktári mozgás tétel főkönyvi állapotát a program Kontírozottra (1) állítja. A kontírozás egysége a raktári mozgás, azaz egy mozgásfejhez tartozó tételek külön-külön is kontírozhatóak. Így a kontírozás megtörtént valójában a raktári mozgás tétel főkönyvi állapota jelzi. A program ugyan a fej főkönyvi állapotát is Kontírozottra (1) állítja a kontírozás során, ez azonban legfeljebb annyi információ tartalommal bír, hogy a fej már rendelkezik legalább egy olyan mozgással, amely már kontírozva van, azonban arra semmiképpen nem utal, hogy a fej minden mozgása kontírozva van. A raktári mozgás kontírozásának stornózásakor a program a mozgás főkönyvi állapotát visszaállítja Alap (0) állapotba, azonban a fej főkönyvi állapotát ekkor már nem változtatja meg. Így a fej Kontírozott kontírozási állapota csak annyit jelent, hogy a fej legalább egy mozgása már kontírozva van, vagy kontírozva volt. Amennyiben a fej kontírozási állapota Alap (0) állapotban van, az azt jelenti, hogy még a fej egyetlen mozgása sincs kontírozva.
KMozFej – Mozgás fej tábla
1 FokAll Főkönyvi állapot 1 – Kontírozott
KRakMoz – Raktári mozgás tábla
1 FokAll Főkönyvi állapot 1 – Kontírozott
| 1.1.2. | A kontírozandó mozgás jogcímétől függő adatok |
A raktári mozgások változó kontírozási adatait a kontírozás típusa határozza meg. A kontírozás típusa a raktári mozgás törzsben van eltárolva. Így mondhatjuk, hogy a kontírozás mikéntjét a raktári mozgás kód határozza meg. A mozgáskód összetett kód. A kontírozásra a mozgáskód jogcíme (Vásárlás, Termelés, Egyéb bevét, Értékesítés, Felhasználás, Egyéb kiadás) van hatással.
KRakMoz.MozKod -> KMozDef.MozJog ->JogCimX Mozgás jogcím
KMozDef.KonTip ->KonTipX Kontírozás típus
A kontírozás típusának függvényében a program a kontírozás főkönyvi számlaszámait a kontírozás alapjául szolgáló mozgás árukódjához tartozó árukatalógus meghatározott főkönyvi adatmezőinek főkönyvi számlaszámai alapján határozza meg.
A kontírozási értékadatok azzal az előjellel kerülnek a kontírozási tétel táblába, amilyen előjellel a raktári mozgás táblában szerepelnek. A raktári mozgás táblában csak a stornó tételek negatív előjelűek, ezeket azonban a program nem kontírozza. Így a raktári mozgások kontírozásakor csak pozitív számok kerülhetnek a kontírozási tételek Tartozik illetve Követel mezőibe.
A továbbiakban az egyes kontírozási típusok ismertetése során a kontírozási adattáblák (fej és tétel) azon mezőinek kitöltését ismertetjük, amelyek tartalma a kontírozás típusától függ.
